Mi az építésügyi műszaki szakértői tevékenység?
Építésügyi műszaki szakértői tevékenység - általánosságban - az építési tevékenységgel kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelésére, a vitatott esetek megítélésére, a hibák, hiányosságok, károk, illetve ezek okainak feltárására terjed ki. A szakvéleménynek a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával kell készülnie.
Mi a műszaki szakértői vélemény elkészítésének célja?
A műszaki szakértői vélemény elkészítésének célja minden esetben az, hogy a szakértő - akár megbízás, akár kirendelés alapján - szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a műszaki szakkérdés eldöntését.
Melyek az építésügyi műszaki szakértő feladatai?
Az építésügyi műszaki szakértő feladata - általánosságban - az építési tevékenységgel kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, a vitatott esetek megítélése, a hibák, hiányosságok, károk, illetve ezek okainak feltárása, illetve mindezek szakvéleményben való összegzése.
A műszaki szakértő részben a megbízója által rendelkezésére bocsátott dokumentumok, részben pedig helyszíni szemle, illetve helyszíni vizsgálatok, szemrevételezés, adatgyűjtés, a kapott adatok ellenőrzése, feltárások, mintavétel stb., illetve laboratóriumi vizsgálatok alapján alakítja ki szakvéleményét. Ezek szükségessége és részletessége az adott szakértői feladattól függ.
Meghatározott esetekben a szakvélemény adáshoz egyéb kiegészítő tevékenységek is kapcsolódhatnak: műszeres vizsgálatok, javítási javaslatok, tanácsadás, költségelemzés, statisztikák vizsgálata és elemzése stb.
A szakértői vélemény nem függetleníthető az ügy előzményeitől (mint kiváltó okoktól) és annak következményeitől (mint okozatoktól). A jogszabály ezt úgy fogalmazza meg, hogy „a szakértői vizsgálatnak - a megbízás keretein belül - az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie”.
Ugyancsak jogszabályi előírás, hogy a szakértőnek - időben - minden olyan tényre, körülményre fel kell hívnia megbízójának figyelmét, ami szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, s amelynek ismerete megbízójának is érdeke.
A szakértő felelősségi körébe tartozik, hogy a tevékenység során beszerzett, kapott adatokat bizalmasan kezelje. Ezek külső személyekkel nem közölhetők - kivéve a hatóságok írásbeli megkeresését, illetve a dokumentumokat csak a megrendelő hozzájárulásával adhatja ki.
A vizsgálat folyamán a szakértő előzetesen nem nyilváníthat véleményt a várható eredménnyel kapcsolatban, nem közölhet részadatokat, és nem adhat ki (laboratóriumi) mérési eredményeket sem.
Az építésügyi műszaki szakértő köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a megbízónak is érdeke.
Ki készíthet műszaki szakvéleményt?
Építésügyi műszaki szakvéleményt a szakmai kamarák névjegyzékében az adott szakterületeken szakértői jogosultsággal bejegyzett mérnök készíthet.
Cégünk ügyvezetője a Magyar Építész Kamara névjegyzékében az alábbi bejegyzésben szerepel:
https://eugyintezes.mekon.hu/index.php?u=nevjegyzek&m=tag&f=adatlap&id=21C68
Fentiek alapján cégünk az alábbi szakterületeken készít műszaki szakértői véleményeket:
SZÉSZ - Általános építmények építészeti szakértői terület
A szakértői jogosultság kiterjed az építészeti tervezési körébe tartozó építmények szakértői tevékenységére építészeti vonatkozásban.
SZÉS2- Épületszerkezeti szakértői terület
Magas- és mélyépítési épületszerkezetek vizsgálata, amelyek természetes anyagokból, előregyártott vagy helyszínen előállított anyagstruktúrával kialakítottak, ezen szerkezetek elemeinek és építéstechnológiával összeépített és struktúráinak ok-okozati összefüggéseinek magas színvonalú értékelése az előírt teljesítményadatok alapján.
SZÉS4 - Épületfizikai szakértői terület
Épületfizikai (hő-, hang-, rezgés elleni védelmi) szakértés, helyszíni körülmények mérése, sajátosságok felmérése, kiindulási adatok rögzítése - hőszigetelése, nedvesség viszonyok, légáteresztés megítélése, akusztikai minőségek, szerkezetek, hangszigetelések különböző eseteinek elemzése, épületek, épületrészek, különböző szerkezetek komplex vizsgálatai, méretezései, szerkezeti kialakításai, megoldások szakértése.
SZÉS6 - Épületenergetikai szakértői terület
Épületek energetikai szakértése.
SZÉS9 - Építési szakipari szakértői terület
Építési szakipari struktúrák, szerkezetek anyagainak, elemeinek és technológiai rendszereinek vizsgálata, valamint az épület csatlakozó szerkezeteivel, rendszereivel való együttdolgozás (kompatibilitás) vizsgálata és értékelése az előírt teljesítményadatok alapján.
SZÉS10 - Építési szerelőipari szakértői terület
Építési szerelőipari struktúrák, szerkezetek anyagainak, elemeinek és technológiai rendszereinek vizsgálata, valamint az épület csatlakozó szerkezeteihez, rendszereihez való együttdolgozás, összekapcsolhatóság (kompatibilitás) vizsgálata és értékelése az előírt teljesítményadatok alapján.
SZÉS11 - Építő-anyagipari szakértői terület
A természetes anyagokból készült, előregyártott vagy helyszínen előállított anyagstruktúrával kialakított építési anyagok teljesítményadatainak vizsgálata, értékelése.
SZB - Építési beruházások építésügyi műszaki szakértői terület
Műszaki jellegű szakterület, amelynek tartalma a beruházások előkészítésének, a megvalósítási folyamatok irányításának, a kivitelezési munkák műszaki tartalmának vizsgálata, értékelése.
Az egyes építésügyi műszaki szakterületek/rész-szakterületek keretében végezhető feladatokat a vonatkozó kormányrendelet (266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet) melléklete tartalmazza.
Melyek a szakértői vélemény formai és tartalmi követelményei?
Az építésügyi műszaki szakértő vizsgálatainak eredményéről szakértői véleményt készít. A szakvélemény szakmai tartalma a vizsgálandó problémától függően változik. A szakértői megbízásban a vizsgálandó kérdést lehetőleg minél pontosabban meg kell jelölni, mert eredményes, céljának megfelelő szakvélemény csak ez esetben készíthető. Ugyanitt meg kell jelölni a szakvélemény elkészítésének igényelt határidejét és a dokumentálás módját, továbbá - ha ez a szerződéskötéskor egyértelműen lehetséges - a szakértő díját is.
A szakvélemény – a kialakult szakmai gyakorlat alapján - általában a következő részekből áll: címlap, maga a szakmai vélemény, a szakértői díjjegyzék és melléklet.
A címlap tartalmazza a szakértő adatait: nevét, címét, aláírását, bélyegzőjét, szakértői igazolványának számát/szakterületét, a szakértői névjegyzékbeli nyilvántartási számát, (esetleg adószámát), továbbá a szakvélemény címét/tárgyát, és elkészültének időpontját.
A szakmai vélemény szerkezeti felépítése általában a következő felosztást követi:
- a vizsgálat tárgya, az eljárásokra, és az eszközökre vonatkozó adatok rögzítése (lelet),
- a vizsgálat módszere, a vizsgálat során alkalmazott és szükségessé vált vizsgálati módszerek, eljárási metódusok leírása,
- a ténymegállapítás, a szakmai megállapítások összefoglalása,
- a vélemény, ebben fejti ki a szakértő következtetéseit, megállapításait és esetleges javaslatait, melyeket a megbízásban feltett kérdésekre adott válaszok formájában fogalmaz meg.
A szakmai vélemény összeállításával kapcsolatban általános követelmény, hogy az térjen ki az ügy minden előzményeire, és terjedjen ki a hibák, hiányosságok, károk, illetve ezek okainak feltárására is. Elvárható követelmény, hogy a szakvéleményt a tudomány és a műszaki fejlődés legkorszerűbb eredményeinek felhasználásával készítsék.
A szakértői díjjegyzék csatolása nemcsak kirendelés esetén, hanem egyenes megbízás esetén is lényeges, ugyanis sok esetben sem a szakértő, sem a megbízó (kirendelés esetén a hatóság vagy a bíró) nem tudja előre pontosan felmérni a szakértés díjának várható mértékét, nagyságát. A szerződésben megjelölt összegtől történő eltérés esetén azt részletesen indokolni kell.
A szakvéleményhez mellékletként kell csatolni elkészült mérési jegyzőkönyveket, rajzokat, fényképfelvételeket, stb. és azokra a szöveg megfelelő helyein hivatkozni kell.